*Oldalak*

szombat, november 22, 2014

4.rész

   A nap többi részét azzal töltöttük, hogy körbehívtuk az ismerősöket, hogy nem láttak-e vagy ilyesmi tegnap este valahol mászkálni. Senki sem mondta, hogy találkoztunk volna, és már azon gondolkodtunk, hogy lemegyünk a klubba ahol voltunk és megkérdezzük a pultost, hogy meddig voltunk ott, amikor Nóra telefonja kezdett el csörögni. Apropó, telefon : az enyémnek se híre, se hangja.
   Nóra sok töprengés után felvette az ismeretlen számot.
    -Szia bébi. - szól bele egy számunkra ismeretlen férfihang.
    -Ahha . Helló . De ne hívj bébinek, oké ? - válaszol Nóra furán. Hát, igaza van: miért bébizi valaki olyan, aki nem is ismeri?
    -De morcos kedvében van ma az én kicsikém.- cukkolja Nórát a férfihang , mire Nóra tiszta ideg lett:
    -Hallod nem érek most rá a ti ócska hívogatós trükkjeitekre. Kissebb gondom is nagyobb most mindthogy veletek foglalkozzak. - kiabál Nóra, mire a vonal másik végben megint beszélni kezdenek :
    -Hát köszi,hogy ennyire értékeled az egész kapcsolatunkat. Tegnap este ismertelek meg oszt tessék már lepasszolsz . Na jó, nem mintha annyira értékes lennél, de azért elég jó voltál az ágyba. De mindegy , sok ilyen hülye lány van még a világon , aki bármikor lefekszik velem. - Nóra jelentőségteljes pillantást vet rám , mire én bólintok . 
    - Várjál csak . Mikor találkoztunk ? 
    - Pf...tegnap,mikor máskor. Ott abban a klubban. Emlékezetkiesésben szenvedsz , vagy mi ? - gúnyolódik az. Nóra szeme elárulja dühét, és a következő szavakat a legnagyobb undorral ejti ki :
   - És lefeküdtünk. 
   - Még szép. - nevet. Látom a barátnőm arcán , hogy legszívesebben földhözvágáná a telefont.
   - És ott volt Lexa is. 
   - Kicsoda ? Jaaa , hogy Lex, az a barna csaj? Ja ott volt . Látod mégse vagy te teljesen amnéziás. Azzal melegedett össze Kristóf, nem ? 
   -Melyik Kristóf ? 
   -Amelyik velem volt. Hallod te totál bunkó vagy . 
   - Na engem nem sértegetsz. Kussolsz. Inkább mondd meg nekem, hogy hány éves is vagy egész pontosan ? - Nóra olyan hangsúlyban közölte vele a " nem sértegetsz , kussolsz " szöveget , hogy azt hiszem a csávó kicsit télleg beilyedt és úgy gondolta, jobban teszi válaszol :
   - Én tizenkilenc, Kristóf meg húsz. Apropó, azt mondja, a barátnőcskéd nem veszi fel a telefont . 
   - Ír neki facebookon . Elhagyta a telefonját . - a háttérban pusmogás hallatszott . Valami olyasmit vettem ki, hogy egy csávó odasúgja ennek a másiknak , hogy üzneje meg nekem , hogy szeret. A másik valami olyasmit mondott, hogy ne legyen már ilyen nyálas. Biztosra veszem , hogy rosszul hallottam.
   - Na oké . Most idefigylesz : te engem többet ne hívjál . Felejsd el hogy egy ekkora bunkóval én máskor is szóba állok. Kristófnak meg üzenem , hogy facebookon majd beszél újdonsült barátnőjével . További szépeket. - ezzel Nóra kinyomta , majd a földhöz vágta a telefont. 
   Dühösen néz rám, pillantásában látható az az elfolytott sírás és düh amiatt , amiért valakivel lefeküdt részegen . Ilyen még nem fordult elő vele. 
   - El sem hiszem , hogy ez történt . Hülye állat. - ezzel kiviharzik a szobából . Örülök neki , hogy esze ágában sincs engem hibáztatni . Pedig én javasoltam neki ezt az egészet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése