5.rész

   - Ez egyszerűen hihetetlen!- dühögött Nóra még mindíg, amikor hazakísért.
   -Az. - na mondjuk az már más dolog, hogy ő arra mondta ezt hogy részegen lefeküdt egy bunkóval , én meg arra hogy részegségem közben valaki szerelmes lett az én egyszerű egyénembe. Éz mégiscsak káprázatos!
   Természetesen amint letettük a telefont, felléptem a facebook-omra , és volt egy barátfelkérésem egy Kristóftól , ami bizonyára a pasim. Hihetetlen ! És ami ennél is hihetetlenebb, hogy Kristóf  jól néz ki. Én meg nem. És mégis...mondom én, hogy ez az egész hihetetlen!
   -De hogy lehettem ennyire részeg? - dühöng .- Sosem fordult még velem ilyen elő.
   Jobbnak láttam inkább hallgatni és nem reagálni erre semmit. Amit tudni kell Nóráról, hogy hamar elveszti az önkontrollját. De amúgy nagyon kedves és jófej lány. Az meg, hogy néha leveti a gátlásait, igenis jól teszi . Elvégre már mindjárt 18 éves. Úgy érzem, néha én is követhetném a példáját ahhelyet, hogy őt szidom. Néha, ha már nagyon bosszantom, figyelmeztetésül megjegyzi hogy "igenis,anya" . Oké , ő elvárja, hogy normális fiatal legyek, olyan mint ő. Csak ez nem olyan egyszerű, ha valaki úgy néz ki mint én, és az a másik hülye annyira nem veszi észre, pedig eléggé észrevehető (már nem én magam, hanem az ahogy koslatok utána. Jaaaj, utálom magam ammiatt, hogy pulikutyává válok. ). Ahham, oké. De ha nekem most pasim van, akit még alig ismerek, akkor most miért törődök én azzal ? Ááá.
   - Hogyan mentem ki magam anya előtt? - jut eszembe nagy hirtelen az elhagyott telefonom.
   -Megmondod hogy betörtek hozzánk. - tanácsolja Nóra, mire vetek rá egy olyan " megzakkantál? Ezt senki sem veszi be" pillantást. - Oké, oké, hülyeség , tudom. De én mostmár megyek haza . Mert anya mindjárt jön. Sok szerencsét. Puszi , szia. - ezzel megfordul és elrohan . Szó  szerint . Hát kössz Nóra, rendes vagy.
   - Oké , helló anya. - beléptem a házba és nagy levegőt vettem , mielőtt nekikezdtem a mondandómba.. - Az van, hogy tegnap este elhagytam a telefonom mert valahol kiesett a zsebemből . De nekem rengeteg tanulnivalóm van , megyek is . - hallottam , ahogyan anya elkezdi a "hogy micsoda? " és a "ezt nem gondolod komolyan" kérdéseket , és fogadni mernék hogy az arckifejezése dühös, tehát berohantam a szobámba és magamra zártam az ajtómat . Azután elővettem a gitáromat és azt kezdtem el csinálni , ami eddig mindíg lenyugtatott : írtam egy dalt .